A Magyar Energiahatékonysági Társaság (META) 2000-ben történt megalapítása óta figyelemmel kíséri az energiahatékonyságot és a megújuló energiák alkalmazását érintő energiapolitikai fejleményeket. Aktívan részt vesz a kormányzati stratégiai dokumentumok és jogszabály tervezetek társadalmi vitájában. Így többször kifejtette véleményét a Nemzeti Energiahatékonysági és a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervvel (NCST) kapcsolatban is.

META most mély aggodalommal követi, hogy az NCST-ben foglalt megújuló áramtermelési célok teljesítéséhez szükséges támogatási rendszer kialakítása tovább késik. A legújabb sajtóinformációk Bencsik államtitkár úrra hivatkozva arról szólnak, hogy az új megújuló támogatási rendszer hatályba lépése csak 2013-ra várható.

META arra emlékeztet, hogy a biomassza alapú energiatermelés az NCST-ben kiemelt fontosságot kap. Szintén az NCST az összes megújuló technológia közül a biomassza alapú áramtermelés területén tervezi a legnagyobb, mintegy 446 Mrd Ft értékű beruházást 2020-ig.

Ennek a kiemelt fontosságú területnek az előrehaladását, végső soron az NCST céljainak teljesülését veszélyezteti a METÁR rendszer megalkotásának késlekedése.

Az Európai Uniónak lejelentett célok szerint 50-60 db új, korszerű, szilárd tüzelésű bioerőművet kellene üzembe helyezni 2020-ig. Eddig összesen 1 db ilyen erőmű épült, de az nem üzemel. Ha 2013-ra alakulnak csak ki az új zöldáram-átvételi feltételek, akkor – az ilyen projekteknél jellemző átfutási idők mellett – legkorábban 2015-2016. körül léphetnek üzembe az első új egységek. Az NCST céljainak teljesítéséhez így a 2020-ig hátralévő időben évente 10 új erőművet kellene üzembe helyezni, amit tagvállalataink teljes mértékben megvalósíthatatlannak tartanak.

META az NCST társadalmi egyeztetése során üdvözölte, hogy az EU felhívására kitűzött megújuló energiatermelési célok teljesítése járulékos előnyökkel is jár majd. Több tízezer új munkahely teremtődik, és esélyt kaphatnak a magyar technológiai vállalatok arra, hogy a hazai piacon megerősödjenek. Ez lenne a feltétele annak, hogy később az export piacokon is megjelenjenek. A METÁR rendszer késésével ezek a járulékos előnyök is elmaradnak. A hazai biomasszát a szomszédos országok ipara leköti, a magyar megújuló technológiai vállalatok pedig behozhatatlan hátrányra tesznek szert. Kizárt dolog, hogy egy gyorsan fejlődő technológiai területen sikerrel szerepeljenek azok a magyar vállalkozások, melyeknek hosszú éveken át nincs bizonyítási lehetősége a hazai piacon.

Budapest, 2011. november 24.

Lontay Zoltán                                           dr. Csáki Ferencné

elnök                                                             titkár